Tartalomhoz

W3C

 
 

Akadálymentesítés röviden

Informatikai szempontból nem csak a fogyatékos emberek számítanak hátrányos helyzetűnek, hanem sok egyéb, valamilyen szempontból különleges igényű csoport is ide tartozik. A következőkben az informatikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok igényeit illetve problémáit vesszük sorra. Vastag betűvel szedve jelöljük a szövegben ahol az akadálymentes felület kialakítását célzó valamely javaslat kerül ismertetésre. Ezeket a javaslatokat a dokumentum végén összefoglalva is megismételjük. Ez a dokumentum egy bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába. Egy szabványos akadálymentes honlapnak még számos egyéb követelménynek meg kell felelnie: lásd W3C WCAG 2.0 szabvány (ISO/IEC 40500:2012).

1. Fogyatékos személyek

Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen testi vagy lelki fogyatékosságból adódóan kerültek hátrányos helyzetbe. Ők nagy csoportját alkotják az akadálymentesített felhasználói felületek, programok, honlapok felhasználóinak, ráadásul jobban igénylik is azokat. Egy mozgássérült személynek például sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy otthonról intézhesse banki ügyeit, mint egy olyan ép embernek, aki régi, elavult böngészője miatt nem éri el a bank honlapját.

Minden fejezet végén igyekszünk bemutatni, hogy milyen hétköznapi helyzetek fordulhatnak elő, amikor teljesen ép ember is ideiglenesen fogyatékos lesz, például eltöri a karját és emiatt nem tudja használni az egeret, vagy nincs hangszóró a gépéhez csatolva és ezért nem hallja a hangokat, esetleg egy monokróm mobiltelefonon keresztül internetezik, és így nem látja a színeket.

1.1. Vak felhasználók

Az akadálymentes honlapok helyett sokan egy „vakbarát” honlapot hoznak létre, amely több szempontból sem megfelelő. Először is, a vak felhasználók csak egy – nem is a legnagyobb – csoportját alkotják az akadálymentes honlapot igénylőknek, míg az idősek vagy különböző böngészőket használók még nagyobb tábort képviselnek. A másik probléma e honlapok esetében az, hogy a vak embereket mintegy „karanténba” zárja, mivel nem a honlaphoz enged nekik hozzáférést, hanem általában egy kiválogatott, sokkal szűkebb tartalmat bocsát rendelkezésükre.

A vakok valamint a gyengénlátó emberek egy része képernyőolvasó programot használ a képernyő tartalmának elérésére. Ezek tulajdonképpen felolvasóprogramok, amelyek a szövegként elérhető információkat hanggá alakítják, felolvassák. Nagyon lényeges, hogy az oldalon belül az elemek logikus sorrendben kövessék egymást, hiszen egy vak felhasználó a fájlban található információkat olyan sorrendben fogja hallani, mint ahogy az a forráskódban található, bár természetesen tud ugrani, előre és hátralépni a honlap tartalmában.. Annak érdekében, hogy a felolvasóprogram a képeket is „el tudja olvasni”, azokat el kell látni alternatív leírással (alt attribútum), és ugyanígy a többi, nem szöveges elemhez is csatolni kell egy szöveges leírást, alternatív nevet. Amennyiben egy ilyen elem sok fontos információt tartalmaz, célszerű hosszabb leírást is csatolni külön fájlban (longdesc attribútum).

Egy képernyőolvasó programot használó látássérült embernek lehetősége van gyorsan „körülnéznie” az oldalon, a géppel csak a hivatkozások szövegét olvastatva fel. Ez nagyban segíti a tájékozódást, emellett a megfelelő menü kiválasztásával gyorsan tovább tud menni az őt érdeklő oldalra, ezért lényeges szempont, hogy a linkek önmagukban értelmesek, egyértelműek legyenek. Gyakran találkozni olyan linkekkel, mint „kattintson ide” vagy „itt található”. Ezek nem megfelelők, hiszen nem mondják el, hogy mit találunk ott. Helyettük konkrét információt tartalmazó megfogalmazást érdemes használni, például: „jelentkezési lap letöltése” vagy „ugrás a w3c.hu-ra”, mivel ezek a szövegkörnyezet ismerete nélkül is értelmesek.

Táblázat esetén oda kell figyelni, hogy a sorok, oszlopok és a fejlécek jelölve legyenek, hiszen táblázatonként változik, hogy soronként vagy oszloponként kell felolvasni őket ahhoz, hogy értelmesek legyenek.

Ezért a táblázatoknál jelölni kell, hogy melyek a fejlécelemek (th elem) a megfelelő értelmezés valamint annak érdekében, hogy kiderüljön, soronként vagy oszloponként érdemes azt felolvasni.

Mivel a táblázat könnyű áttekintésére nincs mód egy képernyőolvasó program használata során, ezért lehetőség van a táblázat összefoglalását megadni. Ez azért nagyon fontos, mert ezt olvassa fel a képernyőolvasó program először, és ebből kap a felhasználó átfogó képet a táblázat tartalmáról, felépítéséről. Tehát mindig ki kell tölteni a táblázat összefoglalását (summary attribútum).

1.2. Gyengénlátó felhasználók

Azok a látássérültek, akik nem használnak képernyőolvasó programot, igénylik, hogy a betűméretet és a kontrasztot változtathassák az oldalon. A betű mérete nem csak egy gyengénlátót zavarhat, hanem egy nagy felbontású képernyővel rendelkező felhasználót is, akinél a sűrűn elhelyezett képpontok (magas dpi) miatt a betűk sokkal kisebbek. Hasonlóan, ha valakinek nagyon jó a szeme, lehet, hogy kicsinyíteni szeretné a betűket, hogy több adat férjen el a képernyőjén egyszerre.

Már a design készítése során figyeljünk arra, hogy a betűméret később változhat, és ezért ne használjunk fix betűméretet, vagy mi magunk tegyük lehetővé, hogy a felhasználó növelhesse, csökkenthesse a betűk méretét az oldalon, két-három nagyobb és ugyanennyi kisebb betűméretet engedélyezve. Hasonló módon, kevés munkával megoldható, hogy ha komplex és sok színt használ a honlap, akkor tartozzon hozzá egy magas kontrasztot biztosító stíluslap is a gyengénlátók kedvéért, de eleve ügyelni kell arra, hogy megfelelő legyen a kontraszt a háttér és a tartalom között.

1.2.1. Hétköznapi helyzetek

Idősebb korban általában romlik az emberek látása. Aki sokat ül a számítógép előtt, szintén fokozottan ki van téve a látásromlás veszélyének. A romló látás egy folyamat eredménye, ám sokan nem vesznek rögtön szemüveget, ahogy erre szükségük lenne, hanem megpróbálják, amíg lehet, szemüveg nélkül használni a számítógépet. Ez érthető és ebben az esetben már sokat segít a nagyobb betűméret és a jól olvasható nagyítható felület.

Akik sokat olvasnak képernyőn, biztos észrevették már, hogy a kényelmesen elolvashatónál picit nagyobb betűméret segít abban, hogy lassabban fáradjon el a szemük.

1.3. Színtévesztő és színvak felhasználók

A színtévesztés a leggyakoribb látási rendellenesség a férfi lakosság körében. A férfi lakosság körülbelül 8%-a színtévesztő, míg ez a szám nők esetében csak 0,2%. Egy színtévesztő vagy színvak ember a honlapokat más színösszeállításban érzékeli, számára bizonyos színek összefolynak. A közismert Google webkereső logójából, amely négy színt tartalmaz, egy színvak ember lehet, hogy csak három színt tud megkülönböztetni, és abból is kettő igen hasonló lesz számára.

Fontos alapszabály akadálymentes honlap készítésekor, hogy szín ne hordozzon másképp nem elérhető, fontos információt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne használjunk színeket, csak azt, hogy az az információ, amit a szín hordoz, másképp is elérhető legyen. Például, ha a felhasználó beérkező üzeneteit megjelenítjük, érdemes a legfrissebbeket valamilyen színnel megjelölni; azonban ha ezt valaki nem látja, legyen lehetősége visszanyúlni az üzenet beérkezési dátuma oszlopra, hogy aznapi leveleit megtalálja. Ennek a lehetőségnek ott kell lennie, hiszen a szín nem helyettesíti, csak megkönnyíti az átláthatóságot.

1.3.1. Hétköznapi helyzetek

A legtöbb mobiltelefon, laptop és táblagép kijelzője természetes napfényben, vagy ha a lámpa rossz szögből világítja meg, nehezen látszik és sokkal rosszabb a kontrasztja.  Egy üzletember az utcán sétálva valószínűleg kevesebb színt tud a mobiltelefonján megkülönböztetni, mint egy színtévesztő ember egy szobában lévő számítógépen. Hasonló a helyzet a „lapos” képernyőkkel is. Sok ezek közül nem színhű, és a kisebb különbségek nem mindig látszanak rajtuk.

1.4. Hallássérült felhasználók

A legtöbb oldal nem tartalmaz hangot, így ezeket a hallássérült emberek is könnyedén tudják használni. A háttérzenét használó oldalaknál pedig nem biztos, hogy túl sokat vesztenek az ezeket nem hallók. Akárcsak a színtévesztő felhasználók esetében, itt is ugyanaz a teendő: fontos, máshogy nem beszerezhető információt hang ne hordozzon. Videók esetében ez például azt jelenti, hogy a videóknak, hanganyagoknak legyen felirata vagy egy alternatív oldala, ahol a tartalmat leírjuk.

Jó példa erre egy riport. Ma már a hírportálok is gyakran közölnek rövidebb riportokat valamilyen videó-formátumban. Hang nélkül az ember azonban csak azt látja, hogy valaki tátog a képernyőn. A feliratozás ilyen esetekben segít áthidalni a hallássérültek nehézségeit, de akár egy olyan oldalt is lehet a videóhoz kapcsolni, ahol megtalálható a riport teljes szövege. Ez utóbbi azért is elegánsabb megoldás, mert az a felhasználó is elolvashatja így annak tartalmát, akinek a sávszélessége nem engedi, hogy megnézze a videót.

Azon hallássérült emberek számára, akik születésüktől fogva siketek, a bonyolult nyelvezet megértése is nehézségbe ütközhet. Számukra ezért szükséges azon irányelvek betartása is, amelyek az értelmileg akadályozottak esetében követendők.

1.4.1. Hétköznapi helyzetek

A mai otthoni számítógépek nagy része rendelkezik hangkártyával és hangszóróval is, de az irodákban használt gépekből gyakran kihagyják ezeket az alkatrészeket, hiszen e nélkül is lehet szöveget szerkeszteni, sőt amennyiben több ember dolgozik egy irodában, kimondottan zavaró lehet, ha hol az egyik, hol a másik gép ad ki valamilyen hangot, zenét. Így nem csak azok a felhasználók kénytelenek nélkülözni a hangot, akik ténylegesen hallássérültek, hanem azok is, akik valami miatt nem hallják a program vagy weblap által kiadott hangot.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy a felhasználók között van, aki rosszul hall, vagy hallókészüléket használ, esetleg zajos környezetben dolgozik, ezért fontos, hogy a hang tiszta legyen és ha van háttérzene, az legyen kikapcsolható. A hallókészülék minden hangot felerősít és némileg torzít is, így elképzelhető, hogy a háttérzene és a riportalany hangja egybeolvad, és a felhasználó nem tudja a kettőt elkülöníteni. Biztosan sokan tapasztalták már azt is, hogy idegennyelvű filmet hangosabban hallgat az ember, és jobban zavarja a háttérzene, hiszen a füle nem „áll rá” úgy, mint a saját anyanyelvére, ezért fontos, hogy nagy legyen a hangzásbeli kontraszt a tartalom és a háttérhangok között.

1.5. Mozgássérült felhasználók

A mozgássérült emberek gyakran alternatív beviteli eszközöket használnak (speciális egér, joystick vagy billentyűzet), melyekkel nehezebb a navigálás és nem mindig tudnak pontosan pozícionálni. Az Alzheimer-kóros felhasználóknak úgyszintén gondot okoz a pontos egérkezelés, ezért vigyázni kell, hogy ne legyen túl kicsi a kattintható terület, például az ikonok, menük.

Az a menü, amely fölé kell vinni az egeret az almenü megjelenítéséhez esetenként jól néz ki, de nagyon megnehezíti az egeret egyáltalán nem vagy csak nehezen, nem biztonsággal használók dolgát. Tervezéskor oda kell figyelni arra, hogy minden funkció elérhető legyen csak billentyűzet segítségével is, ez azonban sok olyan honlap esetén nem teljesül, ahol az almenük csak akkor jelennek meg, ha az egeret a főmenü fölé viszi a felhasználó.

Nagyon nagy segítség egy mozgássérült felhasználó számára, de mindenki másnak is hasznos, ha nem kell sokat gépelni. A regisztrációnál már egyszer megadott e-mail-címet a belépésnél ne kelljen újra kitölteni, esetleg ne kelljen minden alkalommal begépelni a jelszót sem. Ha csak egy felhasználó használja az adott számítógépet, akkor megjegyezheti a rendszer a belépett állapotát egy cookie-ban, és legközelebb automatikusan beléptetheti őt.

1.5.1. Hétköznapi helyzetek

Ideiglenesen bárki mozgássérültté válhat egy kéztörés vagy ínhüvelygyulladás következtében. Ekkor még esetlenebb az ember, hiszen nincsen hozzászokva a számítógép máshogy történő kezeléséhez.

1.6. Epilepsziás emberek

Az epilepszia súlyos betegség, és bizonyos külső ingerek hatására az arra érzékenyek epilepsziás rohamot kaphatnak. A gyorsan villogó elemeknek lehet ilyen hatásuk, ezért kerüljük a figyelemfelkeltésnek ezt a másokat is zavaró módját és ne tegyünk nagy villódzó elemeket a honlapra. Egyébként is érdemes kerülni a sok kis mozgó elemet, mert amellett, hogy fárasztják a szemet, többek között az időseknek, a gyerekeknek és az értelmileg akadályozottaknak is nagyon fárasztók, és hosszútávon könnyen elterelik a felhasználó figyelmét.

1.7. Értelmi fogyatékosok

Komoly kihívást jelent, hogy annyira átlátható és könnyedén használható legyen a felhasználói felület, hogy azt az értelmi fogyatékosok is tudják használni. Ez a feladat két részre bontható, melyek egyike az átláthatóság és egyértelműség biztosítása, amely mindenkinek előnyös, de a fogyatékos felhasználók számára elengedhetetlen. A másik feladat már nehezebb: a felhasználót lépésről lépésre vezetni kell, hogy mindig értse és tudja pontosan hol tart az adott folyamatban. Míg ez megkönnyíti egyes felhasználók dolgát, másokat bosszanthat, ezért érdemes ezeket a szolgáltatásokat kikapcsolhatóvá tenni. A kikapcsolás egy viszonylag eldugottabb helyen történhet, így tényleg csak az fogja megtalálni, akinek nincs szüksége a vezetésre. Ez ahhoz hasonlítható, mint a programok telepítésekor a „szokásos” és az „egyedi” mód: míg a szokásos módban csak a feltétlenül szükséges adatokat kéri be a rendszer, addig az egyedi mód esetén minden lehetőséget megad a hozzáértő felhasználónak.

Az átláthatóságot nagyban segíti a menü- vagy oldaltérkép. Sok cég honlapja nagyon bonyolult és szerteágazó, viszont a menütérkép segítségével könnyen meg lehet találni a keresett oldalt, még akkor is, ha az egy eldugottabb almenüben kapott helyet. Honlapkészítéskor figyeljünk arra, hogy egy menüre kattintva az aloldal tényleg azt tartalmazza, amit a menü nevéből elvárnánk, és lehetőleg a címe is egyezzen meg vele, vagy legalább tartalmazza a menü nevében használt szót.

1.7.1. Hétköznapi helyzetek

Mindenkinek fontos a következetesség és a már bevett konvenciók használata, hogy tudjuk, adott utasításunkra hogyan fog reagálni a program, honlap. Ennek ellenére sok program ezt még ma sem tartja be, ami nagyon zavaró. Kerüljük a gyors és automatikus frissítéseket, továbblépéseket, hiszen lehet, hogy a felhasználó éppen mással is foglalkozik, így észre sem veszi, ha például választási lehetőség elé állította a program, és ez az üzenet csak pár másodpercig volt látható. Mindig figyelni kell arra, hogy elég ideje legyen a felhasználónak a kérdések és a tartalom elolvasására és felfogására.

2. Technológiailag megkülönböztetettek

Ebben a fejezetben nem a felhasználó személye szerinti csoportokat vesszük sorra, hanem az általuk használt eszközök képességeiben rejlő különbözőségekből adódó csoportokat.

2.1. Eltérő képernyőméret

Az eltérő képernyőméret lehet nagy is és kicsi is. A világ afelé halad, hogy mindkét szélsőségből egyre több lesz, hiszen sorban jelennek meg a böngészésre képes mobiltelefonok és táblagépek, valamint a 19 colos és annál nagyobb monitorok, tévékészülékek is.

A fix oldalszélességű oldalak minden olyan felbontású képernyőn, amely eltér attól, mint amire az oldalt tervezték, nem megfelelő módon jelennek meg. A nagyobb képernyővel jobban jár a felhasználó, bár ott is zavaró, ha a képernyő fele üres, fehér, vagy nem középen van a tartalom, hanem a képernyő egyik oldalán. A kisebb képernyőt használóknak pedig kimondottan kellemetlen, ha vízszintesen kell görgetniük. Igyekezzünk mindig úgy tervezni, hogy az oldalunk kitöltse a böngésző képernyőjét. Egy maximum oldalszélességet esetleg beállíthatunk, ami felett már biztosan zavaró az oldal kinézete, például túl hosszúak a sorok (erre a CSS lehetőséget ad). Kis képernyők esetén gyakori a vízszintes görgetés, ezt mindenképpen el kell kerülni, mivel átláthatatlanná teszi az oldalt és igen nehézkes lesz a kezelése is. Amennyiben mobiltelefonra, táblagépre is szeretnénk optimalizálni az oldalunkat, és nem szeretnénk az újratördelést böngészőre bízni, ezt stíluslapokkal megoldhatjuk. A szabvány támogatja a kimondottan mobilokon való megjelenítést elősegítő, külön stíluslap csatolását, csak a média típust kell megfelelően beállítani (handheld).

2.2. Elavult böngésző

Sokan nem frissítik a böngésző-szoftvereiket, vagy azért, mert egyszer valaki feltette a gépre és a használója nem mer hozzányúlni, vagy azért nem, mert a régi számítógép és operációs rendszer ezt nem teszi lehetővé. Így még sokan használnak régi, elavult és még többen valamilyen alternatív böngészőt, ezért oda kell figyelnünk, hogy a honlapunk minden böngészőn jól jelenjen meg. Számos honlapot csak egy böngészőben tesztelnek a készítői, abban, ami a honlap szerkesztőjének a gépén fent van, és nem is gondolnak arra, hogy más böngészőn mi lesz az eredmény. Érdemes a honlapunkat minimum a három-négy leginkább használt böngésző alatt megnézni és amennyiben módunk van rá, ezek egy-két korábbi verziója alatt is, hiszen mindig vannak olyan felhasználók, akik nem frissítik rendszeresen böngészőjüket. Ezek után már jó eséllyel a többi böngésző alatt is megfelelően fog működni az általunk készített honlap.

2.3. Gyenge hardver

A mobiltelefonok elterjedésével a gyenge hardver nem csak a régi gépeket, hanem a legújabb, legdrágább eszközöket is jelentheti. A kis képernyőről már esett szó korábban, de ezeknek a gépeknek a memóriája és a processzor-sebessége is gyenge az asztali gépekhez viszonyítva. Emellett az internetkapcsolat sebessége is lehet lassú, bár a legújabb gépeknél ez már egyre kevésbé akadály, de például egy hotelben, rossz wifi vétel esetén ez is előfordulhat.

Mindenképpen arra kell törekedni, hogy egy weblap mérete minél kisebb legyen, és ne álljon túl sok elemből. Ahol csak lehet, érdemes a képpel reprezentált feliratokat szöveggel kiváltani, a képeket minél jobban tömöríteni (az élvezhetőség határán belül természetesen), és minél kevesebb képet használni. Néha a HTML kód kitisztítása is nagymértékben csökkenti a lap méretét, ez például a WYSIWYG szerkesztőkben generált HTML oldalakra fokozottan érvényes.

Azok a honlapok, amelyek sok mozgó flash animációt, szkriptet, reklámot és képet tartalmaznak, egy normál számítógépen is lassan jönnek be és nehezen, lassan görgethetők. Mindenképpen érdemes tesztelni a honlapunkat egy lassabb, kevesebb memóriával rendelkező gépen is, hogy lássuk, ott hogyan kezelhető.

3. Speciális célcsoportok

Ebben a fejezetben az akadálymentesítés szempontjából fontos társadalmi rétegeket vesszük sorra. Ezeknek a csoportoknak az igényei, problémái nagyrészt a már korábban említett igények kombinációja, de pont ezért néha nehéz lehet ezeket jól ötvözni. Ha a korcsoportokat nézzük, akkor a legfiatalabbak és az idősebbek azok, akikre kiemelt figyelmet kell fordítani.

3.1. Gyerekek

A gyerekek sokkal többre képesek, mint azt gondolnánk! Három éves kortól már könnyedén tudják használni az egeret, viszont – mivel nem ismerik a betűket – a billentyűzet használata náluk főleg a speciális gombokra korlátozódik. A figyelmük könnyen irányítható, de könnyen el is kalandozik. Ez alatt azt kell érteni, hogy az oldalon lévő legszínesebb, legérdekesebb, vagy mozgó elemre fognak figyelni, rákattintani. Számukra egy olyan oldal, amely tele van ilyen típusú reklámokkal, nem igazán megfelelő, mert eltereli a figyelmüket a lényegről. A gyerekeket vezetni kell, lépésről lépésre. Egy feladatokat tartalmazó játékban például, ha végzett egy feladattal, akkor jöhet a következő, egyre növekvő nehézségi fokkal. Úgyszintén praktikus, ha a feladatok átléphetők: ha a felhasználó valamelyik feladatot korábban már megoldotta, nem boldogul vele vagy unja, áttérhet a következőre.

3.2. Idősek

Az idősek igényei sok tekintetben a korábban említett igények egyfajta ötvözete. Fontos számukra, hogy jól láthatók legyenek a képek, nagyíthatók a betűk. Áttekinthető legyen az oldal, és vezesse őket lépésről lépésre. A még mindig olyan közkedvelt felugró (popup) ablakok, vagy a tartalmak folyton új ablakban való megnyitása például elrontja ezt az átláthatóságot, és mivel elveszik a fókuszt a főablakról, a felhasználó végleg elveszt(het)i a fonalat. Ilyenkor valószínűleg elmegy az oldalról, esetleg végleg felhagy az informatikával való ismerkedéssel. Ez senkinek sem érdeke, hiszen ha a reklámot jobban helyezték volna el (nem felugró ablakban), és az nem bizonytalanítja el a felhasználót, sokkal többször nézi meg, és sokkal gyakrabban tér majd vissza az adott weblapra.

Még egy fontos igény felmerül az áttekinthetőségen kívül, ami mindenki számára jó, aki az adott technológiát vagy oldalt nem ismeri: a felhasználónak mindig legyen lehetősége visszalépni, ha valamit elrontott, legyen lehetősége javítani. Ez nagy biztonságot ad az informatikához kevésbé értőknek, akik gyakran félnek, hogy végleg elrontanak vagy elírnak valamit, amit utána nem tudnak kijavítani. Ha az oldalon rögtön kiderül számukra, hogy például a vásárlás végén még egyszer ellenőrizhetik, és igény esetén javíthatják az adataikat, akkor sokkal bátrabban, szívesebben fogják használni az adott oldalt.

3.3. Alacsony képzettségűek

Az – elsősorban informatikai szempontból – alacsony képzettségűek, hasonlóan az idősekhez, igénylik, hogy a hiba lehetőségét minél jobban zárja ki a rendszer, segítse őket a folyamat során és legyen lehetőségük javítani a hibáikat. Korábban még nem említettük, de egy minden tartalomra kiterjedő kereső elengedhetetlen egy nagy, szerteágazó honlapon, hiszen nem mindenki tudja, hogy például egy szolgáltató oldalán az ÁSZF (általános szerződési feltételek) melyik menüpont alatt található.

3.4. Idegen nyelvek és kultúrák

Ez az egyik legnehezebben behatárolható kategória, ugyanakkor fontos lehet nagyobb honlapok esetében. Sok oldalt a készítői csak a honfitársaiknak szánják, vagy egy még ennél is szűkebb csoportnak, ilyenkor viszonylag könnyű dolguk van. Ugyanakkor egy szervezet vagy cég honlapja esetén legtöbbször idegen nyelven is biztosítani kell a tartalmat. Ez két módon lehetséges. Míg az első esetben az összes oldal le van fordítva minden olyan nyelvre, amelyen a honlap olvasható, addig a második megoldás gyakorlatilag nyelvenként külön honlapot jelent, más tartalmat. Mindkét változat jó lehet, egyéni mérlegelés alapján kell eldönteni, melyik a célravezetőbb. Egy önkormányzatnál például valószínűleg teljesen más ügyeket végezhetnek a külföldiek, mint a magyarok, így praktikus lehet egy külön, külföldieknek információt nyújtó oldal létrehozása. Ugyanakkor egy cég nem teheti meg, hogy más tartalmat vagy szolgáltatást nyújt a külföldi vevőinek, mint a hazaiaknak.

A nyelvenként külön honlapokról nincs értelme sokat beszélni, hiszen ezek valószínűleg egy szűkebb, jobban behatárolható célcsoportnak készülnek. Viszont ha ugyanazt a tartalmat látja két, különböző kultúrából érkező látogató, már jobban oda kell figyelni. Vegyük például a dátumot. Magyarországon egyre több Európából és a világ más tájairól importált termék kapható. Mindig komoly gondot okoz a dátum kibogarászása, amikor ezt látja az ember: 10.11.12. Mit jelent ez? 2010-ben lejárt termék? Esetleg 2011-ben vagy 2012-ben? Ha nincs ott egyéb információ, csak következtetni tudunk. Legyen egyértelmű a dátum formátuma, például 10/11/12 (nap/hó/év) vagy 2012. november 10. Hasonló módon érdemes odafigyelni a mértékegységekre is, hiszen például az angolszász világban nem az SI mértékegységeket használják a hétköznapokban.

4. Szabványok

4.1. Webes szabványok

A World Wide Web Consortium (W3C) nemzetközi szervezet számos webes szabvány kidolgozója: nevéhez fűződik többek közt a PNG, a HTML, az XML, a CSS, RDF, OWL szabványok kidolgozása. A szervezet az info-kommunikációs akadálymentesítés területén is nagyon aktív. A WAI munkacsoport első ajánlása a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 (WCAG 1.0) 1999-ben lett webes szabvány, mely honlapok akadálymentesítésére vonatozó irányelveket valamint egy olyan feltételrendszert tartalmaz, amelyeknek egy akadálymentes honlap esetében meg kell felelni. A WCAG 2.0 2008 év végén lett a W3C által elfogadott webes szabvány, melyet 2012 októberében a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) nemzetközileg elfogadott szabvánnyá minősített (ISO/IEC 40500:2012). A WCAG 2.0 nevével ellentétben nem csak webes tartalmak akadálymentesítésére nyújt megoldást, hanem bármilyen info-kommunikációs felület esetében jól alkalmazható útmutatásokat ad. A szabvány három szintet különböztet meg (A, AA valamint AAA), ahol az egy A-s szint a legalacsonyabb, a minimum követelményeket határozva meg egy honlappal szembeni. A dokumentum részletesen leírja, milyen feltételeknek kell eleget tenni az A, az AA valamint az AAA szint eléréséhez.

Hazánkban működik a W3C egyetlen közép-kelet európai irodája, a W3C Magyar Iroda. Feladata a webes szabványosítás elősegítése, a web fejlődését érintő információk magyar nyelvre fordítása és terjesztése. E cél érdekében az iroda minden évben szervez műhelykonferenciákat, valamint vállalja honlapok konformancia-vizsgálatát is, hogy azok megfelelnek-e a WCAG követelményeinek. A WCAG 2.0 magyar fordítása és a hozzá kapcsolódó info-kommunikációs akadálymentesítést elősegítő anyagok is megtalálhatóak az Iroda honlapján. A W3C Magyar Iroda végzi hazánkban a WCAG szabványnak megfelelő honlapok ellenőrzését és tanúsítását, és ezen felül még foglalkozik honlapelemzéssel és -teszteléssel, honosítási elemzéssel, valamint oktatással, tanácsadással és konzultációval.

4.2. Szabványos weboldalak

W3C szabvány a HTML és az XHTML is. Egy honlap e két szabvány bármelyike szerint készülhet, ha a szabványban definiált követelményeknek eleget tesz, és ezáltal szabványos (valid). Jelenleg a weblapok többsége nem szabványos, ami azért probléma, mert egy ilyen oldalt a böngésző előre nem megjósolható módon fog megjeleníteni. Különböző böngészők különbözően javítják a hibát, és számos böngésző esetleg „elveszik” a fájl elemzése közben és nem tudja értelmezni azt. Ezért fontos, hogy tartsuk be a szabványokat (HTML, XHTML, CSS…) a honlapkészítés során.

Akadálymentesség szempontjából lényeges, hogy a tartalom és a megjelenítés elkülönüljön, és a tartalmi változásokat megfelelően jelöljük. Ezáltal biztosítható, hogy az általunk elképzelt elrendezéstől elkülönülőt (képernyőolvasó program, nagyobb betűk, mobiltelefonon egyoszlopos megjelenítés stb.) használó felhasználó is hozzáférjen a tartalomhoz, és a lap struktúráját megértse. A tartalom reprezentálására a HTML/XHTML nyelvet használjuk webes környezetben, a megjelenítésre pedig a CSS-t.

A felolvasóprogramok miatt a dokumentum nyelvében bekövetkező változásokat a kódban jelölni kell, hogy a magyar nyelvű szöveget magyarul, az angolt pedig lehetőleg angolul, vagy ha ez nem lehetséges, betűzve olvassa fel a program.

A fejezetcímeket és alfejezeteket jelöljük az arra hivatott fejléc elemekkel! Ne a betűtípust adjuk meg, ne a méretet állítsuk át a HTML kódban, hanem jelöljük azok funkcióját, mivel később a CSS-fájlban kell megadni, hogy az adott elem milyen stílussal jelenjen meg. A listákat, felsorolásokat is jelöljük a megfelelő elemekkel.

5. Összefoglaló

Az előző fejezetekben kiemeltük azokat a szempontokat, amelyeket egy akadálymentes weboldal készítése során érdemes követni. Itt most ezeket vesszük sorra, hogy összefoglalva is lássuk mire érdemes egy honlap fejlesztése során odafigyelni.

  • az oldalon belül az elemek logikus sorrendben kövesség egymást
  • nem szöveges elemhez csatolni kell egy szöveges leírást, alternatív nevet
  • a linkek önmagukban értelmesek, egyértelműek legyenek
  • táblázatoknál jelölni kell, hogy melyek a fejlécelemek
  • mindig ki kell tölteni a táblázat összefoglalását
  • ne használjunk fix betűméretet, vagy mi magunk tegyük lehetővé, hogy a felhasználó növelhesse, csökkenthesse a betűk méretét az oldalon
  • ha komplex és sok színt használ a honlap, akkor tartozzon hozzá egy magas kontrasztot biztosító stíluslap is
  • megfelelő legyen a kontraszt a háttér és a tartalom között
  • szín ne hordozzon másképp nem elérhető, fontos információt
  • máshogy nem beszerezhető információt hang ne hordozzon
  • a videóknak, hanganyagoknak legyen felirata vagy egy alternatív oldala
  • a hang tiszta legyen, és ha van háttérzene, az legyen kikapcsolható
  • nagy legyen a hangzásbeli kontraszt a tartalom és a háttérhangok között
  • ne legyen túl kicsi a kattintható terület
  • minden funkcionalitás elérhető legyen billentyűzet segítségével is
  • hasznos, ha nem kell sokat gépelni
  • ne tegyünk nagy villódzó elemeket a honlapra
  • érdemes kerülni a sok kis mozgó elemet az oldalon
  • átlátható és könnyedén használható legyen a felhasználói felület
  • a felhasználót lépésről lépésre vezetni kell
  • az átláthatóságot nagyban segíti a menü- vagy oldaltérkép
  • egy menüre kattintva az aloldal tényleg azt tartalmazza, amit a menü nevéből elvárnánk
  • elég ideje legyen a felhasználónak a kérdések és a tartalom elolvasására és felfogására
  • az oldalunk töltse ki a böngésző képernyőjét
  • legyen kimondottan mobil eszközökön való megjelenítést segítő, külön stíluslap
  • a honlapunk minden böngészőn jól jelenjen meg
  • érdemes a honlapunkat minimum a három-négy leginkább használt böngésző alatt megnézni
  • egy weblap mérete minél kisebb legyen, és ne álljon túl sok elemből
  • a felhasználónak mindig legyen lehetősége visszalépni, ha valamit elrontott legyen lehetősége javítani
  • egy minden tartalomra kiterjedő kereső elengedhetetlen egy nagy, szerteágazó honlapon
  • legyen egyértelmű a dátum formátuma
  • tartsuk be a szabványokat (HTML, XHTML, CSS…) a honlapkészítés során
  • a tartalom és a megjelenítés különüljön el
  • a dokumentum nyelvében bekövetkező változásokat a kódban jelölni kell
  • a fejezetcímeket és alfejezeteket jelöljük az arra hivatott fejléc elemekkel
  • a listákat, felsorolásokat is jelöljük a megfelelő elemekkel

Pataki Máté (W3C Magyar Iroda)

Utolsó módosítás: 2014.9.12.