Tartalomhoz

W3C

 
 

A W3C bemutatása

A World Wide Web Konzorcium küldetését a különböző érintettek összekapcsolásával, egy átlátható és hatékony, konszenzuson alapuló folyamat révén éri el, melynek célja magas színvonalú szabványok (standards) kifejlesztése, amelyek a W3C tagjainak, alkalmazottainak és a teljes webes közösségnek a hozzájárulásán alapszik.

A W3C munkatársai

W3C Team

A W3C-t Tim Berners-Lee,a World Wide Web feltalálója vezeti. Igazgatóként, Tim Berners-Lee –t egy technikai szakértőkből álló csapat (staff) támogatja, akik segítenek koordinálni a technológiai fejlesztést, és irányítják a Konzorcium működését.

A W3C tagjai (W3C Members) és a nagyközönségből meghívott szakértői adják a hajtóerőt azoknak a munkacsoportoknak (groups), melyek a W3C webes szabványait (standards) írják.

A szélesebb körben vett webes közösség szintén nagy szerepet játszik a szabványok felülvizsgálatában és kialakításában, hiszen számos módon lehet részt venni (participate) a W3C munkájában, akár magánszemélyként is.

Szervezeti struktúra

A W3C nem egy szokványos felépítésű szervezet vagy egyesület. Legalább kétféleképpen nézhetjük a W3C felépítését

  1. adminisztratív szempontból
  2. működése szempontjából

Adminisztratív szempontból: a W3C tevékenységét a 3 anyaintézmény ( MIT , ERCIM , Keio Egyetem) koordinálja egy közös egyezmény keretein belül. A W3C alkalmazottakat (W3C staff) (akik közül sokan fizikailag is e 3 intézmény egyikében dolgoznak) egy igazgató és az ügyvezető irányítja. Egy kis létszámú vezetői csapat (management team) felel az alkalmazottak nevében a források elosztásáért és a stratégiai tervezésért. A regionális irodák (offices) fontos szerepet játszanak a W3C-nek, mint nemzetközi szervezetnek a működésében.

Működése szempontjából: a W3C Működési Szabályzata (W3C Process Document), a Tagok Csatlakozási Szerződése (Member Agreement), a Szabadalmi Szabályzat (Patent Policy), és még néhány más dokumentum írja le a W3C szabványainak a kidolgozásában résztvevő felek szerepét és felelősségi köreit. A szervezet legfőbb egységei:

  • A Tanácsadó Testület (Advisory Committee), amely minden egyes W3C tag egy-egy képviselőjéből áll. A Tanácsadó Testületnek számos ellenőrzési funkciója van a W3C működésével kapcsolatban, és a Testület választja meg a Kuratóriumot és a W3C Műszaki Architektúra Csoportját.
  • A Kuratórium (Advisory Board) a Tanácsadó Testület által választott tanácsadói szerv.
  • A W3C Műszaki Architektúra Csoportja (Technical Architecture Group (TAG)), amely elsődlegesen a Webes Architektúra alapelveinek dokumentálását kutatja.
  • A W3C Igazgatója és Ügyvezető Igazgatója, akik meghozzák a konszenzust a teljes W3C-t érintő döntésekben.
  • A megbízott csoportok (chartered groups), a Tagok képviselőiből és meghívott szakértőkből állnak, ők hozzák létre a legtöbb W3C által kiadott dokumentumot, a W3C működésével összhangban.

Bevételi források

A W3C bevételi forrásai a következők:

Nemzetközi részvétel

Szervezetek a világ minden részéről, számos különböző szakterületről csatlakoznak a W3C-hez hogy részt vegyenek egy, a web szabványainak kidolgozására létrejött, gyártó-semleges fórumon. A W3C tagjai (W3C Members) és a technikai szakértőkből álló elkötelezett, teljes munkaidős csapat az internethez való hozzájárulása révén kivívta a W3C nemzetközi elismertségét. A W3C globális törekvései a következők:

  • Kapcsolat a nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetekkel világszerte (Liaisons). Ezek a kapcsolatok segítik a W3C-t, hogy a globális együttműködés kultúráját fenntarthassa az internet fejlesztésében. A W3C különösen azon szervezetekkel törekszik közeli együttműködésre, amelyek szintén webes szabványokat fejlesztenek, hogy lehetővé tegye a hatékony haladást.
  • Az Irodák Programja (Offices Program), amely a W3C ajánlásainak adoptálását támogatja a fejlesztők, alkalmazáskészítők, és szabványírók körében, és ösztönzi az érintett szervezetek számára a jövő szabványainak kidolgozásában való részvételt azáltal, hogy a W3C-hez csatlakoznak.
  • Fordítások (Translations) a webes szabványokról és egyéb dokumentumokról, melyeket a web iránt elkötelezett, W3C közösséghez tartozó önkéntesek készítenek. A W3C rendelkezik a W3C anyagokra vonatkozó Hiteles Fordítások Szabályozása-val (Policy for Authorized W3C Translations) is. A hiteles W3C fordítások felhasználhatóak nem angol nyelvű hivatalos eljárások során.
  • Előadások (Talks) világszerte a webes szabványokról számos nyelven olyan előadók által, akik szorosan együttműködtek a szabványok kidolgozásában.
  • W3C Nemzetköziesítés Fejlesztési Tevékenység (W3C Internationalization Activity), amely segít annak biztosításában, hogy az internet bárki számára elérhető legyen.

Működés

A legtöbb W3C munka a webes technológiák szabványosításához kapcsolódik. Hogy ezt a feladatot teljesíthesse, a W3C olyan eljárásrendet követ (Processes), amely elősegíti a közösségi konszenzuson alapuló, magas minőségű szabványok fejlesztését. A bevezetés a W3C működésébe képet ad arról hogyan is folyik a munka a W3C-n belül: Introduction to the W3C Process. Minden érintettnek beleszólási joga van a W3C szabványok fejlesztésébe, beleértve a nagy és kis tagszervezeteket, és a nyilvánosságot is. A W3C működése támogatja a korrektséget, a nyitottságot és a haladást: melyek mindegyike része a W3C küldetésének.

Lásd még: információ a W3C jogi és céges politikáról [en].

Szabadalmi Szabályozás

2004 februárjában a W3C bevezette a Szabadalmi Szabályozást (Patent Policy) annak érdekében, hogy lehetővé tegye a World Wide Web Konzorcium által fejlesztett webes szabványok folyamatos innovációját és széleskörű alkalmazását. A W3C Szabadalmi Szabályozásának célja:

  • Elősegíteni a W3C Munkacsoportok által kidolgozott W3C ajánlások fejlődését
  • Támogatni ezen ajánlások jogdíj nélküli alapon történő széleskörű bevezetését
  • Foglalkozni a szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekkel, melyek az ajánlás fejlesztése közben vagy azután merülnek fel.

További információ:

Történet

1989-ben Tim Berners-Lee kitalálta a World Wide Web, vagyis az internet alapját. (lásd az eredeti tervet). Megalkotta a „World Wide Web” kifejezést, megírta az első World Wide Web szervert, a „httpd”-t, és az első kliens programot (egy böngészőt és szerkesztőt), a „WorldWideWeb”-et, 1990 októberében. Megírta a „HyperText Markup Language” (HTML) első verzióját, a dokumentum formázó nyelvet hypertext link képességgel, amely a web elsődleges megjelenített formájává vált. A kezdeti URI-k, HTTP, és HTML leírásait később, ahogyan a webtechnológia terjedt, finomította és egyre nagyobb körben vitatta meg.

Néhányan azok közül, akik részt vettek a Web és W3C megalkotásában felelevenítik a főbb mérföldköveket a W3C alapításának tizedik évfordulóján
W3C10 panel feleleveníti
a Web keletkezésének történetét.

1994 októberében Tim Berners-Lee megalapította a World Wide Web Konzorciumot (W3C) a Massachusetts Institute of Technology, Laboratory for Computer Science [MIT/LCS]-n együttműködve a CERN-nel, ahonnan az internet elindult (információ az eredeti CERN Szerverről itt), valamint a DARPA és az Európai Bizottság támogatásával. 1995 áprilisában az INRIA (Institut National de Recherche en Informatique et Automatique) lett az első európai W3C anyaintézet, őt követte 1996-ban Ázsiában a japán Keio Egyetem (Keio University of Japan, Shonan Fujisawa Campus). 2003-ban az ERCIM (European Research Consortium in Informatics and Mathematics) vette át az európai W3C anyaintézet szerepét az INRIA-tól.

További információ a W3C történetéről

W3C time line

W3C10 időrendi mutató
(más formátumokban és angol nyelvű magyarázattal)