Az eredeti dokumentum:
My web site is standard! And yours?
http://www.w3.org/QA/2002/04/Web-Quality
A lefordított dokumentum:
http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/minoseg/minoseg.html
(mirror1: http://www.w3.org/QA/2002/04/Web-Quality.html.hu | mirror2: http://www.leslie-sikos.net/fordit/minoseg/minoseg.html)
Magyar fordítás (Hungarian translation):
Copyright © 2004 Sikos László (sikos kukac leslie-sikos pont net)
A fordítás státusa: A W3C dokumentum fordítása a Szerző, Karl Dubost írásbeli engedélyével, a
fordításokra előírt formai szabályok szerint, lelkiismeretes
szakfordítói munkával készült. Ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy
hibák maradtak a fordításban.
Megjegyzések a fordításhoz:
1.) A fordítással kapcsolatos olvasói észrevételeket a fordító e-mail
címére továbbíthatja.
2.) A fordítás során az eredeti dokumentum forráskódja nem lett megváltoztatva.
Ez a cikk a W3C Minőség-biztosítási Csoport munkájának részeként készült. Minden publikus visszajelzést a nyilvánosan archívált levelezőlistára (public-evangelist@w3.org) küldjenek. Privát visszajelzéseiket a karl@w3.org címre küldjék. A szerző méltányolja az olyan emberek hozzászólásait, akik időt áldoztak a visszajelzésekre és az ötleteik megosztására.
Itt olyan egyszerű, problémamentes technikákat és ötleteket ismerhet meg, melyek javítják az Ön weblapjának minőségét és érvényessé teszik azt. Ez a dokumentum a HTML-t használóknak, a webalkalmazásokkal dolgozó fejlesztőknek és webmestereknek készült.
A Weben található weblapok többsége nem érvényes. Feltételezzük, hogy ez igaz a weblapok 99 %-ára, de nincsenek ezt alátámasztó statisztikák. Izgalmas lenne egy olyan vizsgálatot végezni, mely bebizonyítaná, hogy a fenti állítás valóban igaz.
Miért?
Számos megjegyzést és fecsegést hallottam a témáról. A legtöbb gyakran a hiányos ismeretre és a HTML érvényességének meg nem értésére utal. Álljon itt néhány példa:
Steve (CEO):
Ha a weblapom a szabványok felhasználásával készülne, az nem lenne izgalmas és vásárlókat veszítenék.
A W3C szabványokkal nagyon izgalmas weblapok készülhetnek. Egy szabványokat betartó honlap készítése nem több, mint az egyszerű szöveges weblapok generálása.
A W3C jelenleg is számos nagyon jó intergált technológiát ajánl. Egy teljes multimédiás weblapot fedezhetünk fel az olyan már létező és működő W3C technológiákkal, mint az XHTML (strukúrált XML jelölés), a CSS (stíluslapok), az SVG (2D vektor-animált grafika) és a SMIL (szinkronizált multimédia). Ezen technológiák a webes piac különböző szereplőinek megegyezésén alapszanak.
Alan, technikai igazgató:
Nincs pénzem rá, hogy a weblapomon törődjek a szabványokkal. Túl sokba kerülne!
A szabványokkal tervezve egy weblapot annak kódja egyszerűbbé válik, mivel nincs több verzió a különböző böngészőknek. Oldalai hosszabb életűek lesznek és nem függ többé a nem egyértelmű technológiáktól. Így a webes szabványokkal készített honlap tervezése valójában kevesebbe kerül.
Dean, művészeti igazgató: Ha figyelembe venném a szabványokat, az akadályozná a kreativitásomat.
Minden művészeti médiumnak megvannak a maga technikai megkötései, legyen szó akár rajzolásról, akár szobrászatról vagy weblapok tervezéséről. Az akvarelleknek vagy olajfestményeknek is megvannak a saját megkötései, de ezek a technikák nem szabnak határt a kreativitásnak, sőt inkább kínálják a kreatív kifejezés megvalósítását.
A honlapok szabványos szerkesztése technikáival egy új világot nyit, különösképpen a médiára, a technológiára és a nyilvánosságra. Még sok felfedeznivaló van ezen a területen. Még csak az elején vagyunk a szabványokon alapuló multimédiás tapasztalatok szerzésének.
Claudia, grafikus tervező:
Nem foglalkozok az elérhetőséggel. Az általam megcélzott közönségnek nincs problémája az elérhetőséggel.
Ha úgy tervezünk, hogy az elérhetőséget figyelembe vesszük, az csak előnyös lehet. Azok aránya, akiknek problémájuk van az elérhetőséggel, a teljes népesség 8-10 %-át teszik ki. Az elérhetőséget (és ezáltal a webes szabványokat) szem előtt tartó weblapokat egyszerűbb karbantartani is. Weblapjának nézettsége növekedni fog, és a böngészők szélesebb köre is el fogja tudni érni az oldalak tartalmát.
Egyes országokban (pl. Ausztráliában) törvény írja elő az elérhetőséget (pl. Az elérhetőség akadályozásáról szóló törvény jogi feljegyzése, 3.1 verzió, 1999. május). Az Egyesült Államok (pl. 508-as szekció - Web-alapú intranet és internet információ és alkalmazások) és Európa is hasonló terveken dolgozik (pl. e-elérhetőség).
Aminata, webprogramozó:
Miért tartsam be a szabványokat? A Web egy szabad hely.
A Web egy olyan szabad hely, ami sok olyan felhasználóval van megosztva, akiknek az igényeit Ön nem feltétlenül ismeri. A szabványok azért lettek tervezve, hogy ne feledkezzünk el egyetlen potenciális érdeklődőről sem. Egy igazi kihívás a webes közösségnek, hogy betartsák a webes szabványokat. Nem fog egyetlen vállalathoz vagy saját technológiához sem tartozni. Platform-független technológiákat alkalmazhat.
Karl, webfejlesztő:
Egyszerűen a könyvekben található utasításokat követem.
Sajnos sok könyv nem a helyes webprogramozásra tanít. Amikor létrehoz egy szabványos weblapot, nyugodan kipipálhatja dokumentuma forrásának helyességét. Ha Ön egy webfejlesztő, legyen óvatos az alkalmazása fejlesztéséhez használt könyvvel és azon konkrét specifikációk olvasásával, melyeket implementálni próbál.
Néhány weblap jó anyagokat gyűjt a W3C szabványokkal összhangban levő tervezés elősegítésére. A W3C honlapján egy egyre növekvő oktatóanyag található, a jó gyakorlások elősegítésére.
Néhányan a W3C-nél fejlesztettek ingyenesen elérhető programokat az Ön saját használatára. Arra ösztönözzük Önt, hogy amikor csak lehet, használja ezeket a programokat. Ezen szoftvercsomagok W3C technológiákat tartalmaznak.
Tim, könyvelő:
A weblapszerkesztőm nem érvényes jelölést generál.
Számos szerkesztőeszköz nem érvényes jelölést generál. Egyesekbe szintaktika-ellenőrzőket ágyaztak, mások helyesen működnek és megint mások érvénytelen jelölést alkalmaznak. Közbülső megoldás lehet, ha weblapjainkat egy HTML kiértékelővel ellenőriztetjük. Ugyanakkor lépjünk kapcsolatba a szoftvergyártóval (e-mail-en, telefonon, levélben) és tudassuk velük. A vállalatok helyesen járnak el, ha Ön megkéri őket.
Valérie, webes tartalmi fejlesztő:
Nem az én hibám, hanem a sablonokra épülő motoré. (Gyakran egy web-alapú interfésszel ellátott rendszer).
Igaza van. Gyakran nem az Ön hibája. Ha ez egy egyszerű űrlap és Ön soha nem írt HTML-forrást, írjon az interfész tervezőjének vagy az oldala fenntartójának, amíg a probléma meg nem oldódik. Ha nem biztos benne, hogy a létrehozott tartalom megfelel-e a W3C szabványoknak, értékelje ki a tartalmat a HTML kiértékelővel, majd továbbítsa a jelentést a webmesterének vagy annak a személynek, aki felügyeli a tartalom-menedzselő rendszert.
Ning, szoftverfejlesztő:
Nincs olyan információ, mely segítene nekem. Minden dokumentum, amit találtam, angolul van.
Egyesek lefordítottak dokumentumokat és specifikációkat más nyelvekre [lásd a jelenlegi dokumentumot is - a ford.]. A W3C fenntart egy listát a fordításokról.
A HTML fokozatosan fejlődött a fejlesztése alatt, így számos verzió alakult ki. Ezen verziók mindegyike szabvány, én Ön választhatja ki közülük az Önnek megfelelőt. Az esetek többségében a legutóbbi verziók jelentik a legjobb választást, hacsak nem egy különleges közönséget célzunk meg, esetleg régebbi böngészőket. Az Ön által kiválasztott verzió meghatározza a használható elemeket és attribútumokat.
Például a HTML 4.01-hez létezik egy elemlista és egy attribútum-lista, melyeket alkalmazhat az oldalain. Oldalait manuálisan szerkesztheti, ezt szokták hívni "kézi kódolásnak" vagy "forrás-szerkesztésnek" is.
A HTML 4.01-es verziója lehetővé teszi, hogy ehhez a bekezdéshez írjunk egy bekezdést és egy hivatkozás-azonosítót, az alábbi módon:
<p id="hiv">Ez egy bekezdés</p>
Legyünk óvatosak az elemek egymásba ágyazásával! Egyes elemeket nem lehet másikakba foglalni, egyes attribútumok pedig csak egy bizonyos elemhez tartozhatnak.
Az, hogy egy dokumentumba vagy szoftverbe mely elemek implementálhatók, a HTML verziótól függ. Az alábbi táblázat tartalmazza a használható HTML definíciók vagy dokumentum-típusok (DOCTYPES) listáját:
| Verzió | DTD lista | DOCTYPE deklaráció a dokumentumokban |
|---|---|---|
| HTML 2.0 | DTD |
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//IETF//DTD HTML 2.0//EN"> |
| HTML 3.2 | DTD |
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 3.2 Final//EN"> |
| HTML 4.01 | Strict, Transitional, Frameset |
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd"> <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd"> <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Frameset//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/frameset.dtd"> |
| XHTML 1.0 | Strict, Transitional, Frameset |
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd"> <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Frameset//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd"> |
| XHTML 1.1 | DTD |
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.1//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml11/DTD/xhtml11.dtd"> |
Egy dokumentum nem értékelhető ki, ha ezen dokumentum-típusok (DOCTYPE) közül valamelyik nincs megadva a dokumentum elején. Ezt ne felejtsük, ha forrásszinten szerkesztjük a dokumentumot.
Álljon itt egy példa egy XHTML 1.0 Strict verziójú dokumentum-sablonra:
<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="en" lang="en">
<head>
<title>Egy egyszerű XHTML 1.0 Strict sablon</title>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8" />
<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" />
</head>
<body>
... A HTML tartalom itt van ...
</body>
</html>
Egy XHTML Strict sablon nagyon egyszerűen archíválható. A dokumentum-módosítás és -kiértékelés egyszerű és egyértelmű.
Egy HTML kiértékelő egyszerűen ellenőrzi a dokumentum helyességét a deklarált dokumentum-típusnak (DOCTYPE) megfelelően.
Ha szeretné a végső dokumentum érvényességét ellenőrizni, mikor a felhasználói program (például egy webböngésző) megjeleníti, használhatja a W3C HTML kiértékelőjét. A HTML kiértékelő a választott HTML dokumentum-típusnak megfelelően a hibák egy listájával tér vissza. Ha az Ön dokumentuma hibamentes, a No errors found! (=Nem találtam hibákat!)
üzenettel tér vissza.
Ha Ön a weblapját űrlapok segítségével szerkeszti (és nem ír HTML tag-eket az űrlapjába), elküldheti a hibákat honlapja webmesterének és kérheti a HTML-forrás generáló javítását.
Ha a weblapját manuálisan készíti vagy közvetlenül szerkeszti a jelölőkódot és a kiértékelő hibákat ad vissza az Ön oldalára, egyszerűen javítsa ki a jelölőkódját. A HTML kiértékelő megadja a hiba helyének sorát is.
A HTML kiértékelő megadja a sor számát, ahol a hiba feltűnt, így segítve Önnek a dokumentum hibáinak felderítésében. Az állományt sorról sorra ellenőrzi, az első sortól kezdve. Ez azt jelenti, hogy a dokumentum elején levő hiba az oldalon több hibát is eredményezhet. Egy jó módszer a hibák javítsára, ha először az első kijelzett hibát korrigáljuk, majd újra kiértékeltetjük a dokumentumot. Gyarkan előfordul, hogy egy probléma javítása a dokumentum elején néhány más hibát is megszüntet. Ezt addig kell folytatni, amíg az összes hibát ki nem javítottuk és az eredményül kapott dokumentum érvényes nem lesz.
Ha egy HTML szerkesztőeszközt alkalmazunk és honlapunk a szerkesztés után nem érvényes, kérjük, értesítse a szoftverfejlesztőt vagy vállalatot. A vállalat technikai támogatásáért felelős személyekkel kell felvennie a kapcsolatot.
Ha Ön egy sablon-motor, szerkesztőprogram vagy tartalom-menedzselő rendszer fejlesztője, használja a HTML kiértékelőt implementációi hibáinak javítására. Programja hátsó részében fel is tüntetheti a HTML kiértékelő nevét. A HTML kiértékelő forráskódja szabadon elérhető. A Kiértékelő naponta fejlődik és Ön is részt vehet a fejlesztésében.
Megjegyzés: Néhány dokumentum érvényes a DTD szempontjából, de nem érvényes a HTML specifikáció szempontjából. A közeli jövőben kiadunk egy listát azokról a hibákról, melyeket nem vesz észre a HTML kiértékelő.
HTML kiértékelők listája
Egy másik fontos dolog sok weblapnál az URI-k állandósága. Amikor dokumentumaiban más weblapokra való hivatkozásokat helyez el, valószínűnek tartja, hogy ezek a hivatkozások stabilak és állandók maradnak. Ez azt jelenti, hogy az információ, melyre a hivatkozás mutat, akkor is ott van, amikor a honlap egy olvasója az ön által megadott hivatkozásra kattint. Ellenőrizni és garantálni kell, hogy a megadott, más oldalakra mutató hivatkozások is hibamentesek legyenek. Erre a célra készült eszköz a W3C Link Checker (=W3C hivatkozás-ellenőrző).
A hivatkozás-ellenőrző egy hivatkozás-listát generál. A jelentés hossza az oldalunkon levő hivatkozások megtalálásához és ellenőrzéséhez szükséges időtől függ. A hivatkozás ellenőrzéséhez a program a dokumentum egy HEAD HTTP kérését használja fel. Ha a szerver nincs konfigurálva, a jelentésben a hivatkozás hibás lesz, még akkor is, ha maga a hivatkozás jó, csak a szerver nem tud HEAD-et adni. Ebben az esetben írni kell a weblap webmesterének, hogy javítsa a szerver konfigurációját.
Checking link http://webstandards.org/ HEAD http://webstandards.org/ fetched in 0.1s
Fent látható egy példa egy ilyen listára. A hivatkozás eléréséhez szükséges időt is megtudjuk.
A hivatkozások listája után a megszűnt vagy átszervezett hivatkozások listája következik, mely segít a helytelen hivatkozások javításában.
Ha több információt szeretne a hivatkozások fontosságáról, ajánljuk A jó URI-k nem változnak
című dokumentum elolvasását, mely Tim Berners-Lee munkája.
Ha Ön - webmesterként - szeretne telepíteni egy programot a weblapjára, mely segít az embereknek honlapjaik ellenőrzésében, a a W3C hivatkozás-ellenőrző forráskódja szabadon elérhető.
1996 óta a stíluslapok (Cascading Style Sheets (CSS)) kínálják a lehetőséget, hogy elegáns és hatékony módon elkülönítsük a szerkezetet a stílustól. Tavaly (2001-ben) [jelen dokumentum (nem a fordítás!) 2002-ben készült - a ford.], számos böngészőbe bekerült a CSS1 és a CSS2 támogatás. A stíluslapok használata segít egy egyszerű helyen felügyelni dokumentumaink stílus-információit.
Ezen cikk írása idején a CSS 1 és CSS 2 közül választhattunk dokumentumaink stílus-definiálásaihoz [ma már létezik a CSS 3 ajánlás is, de még nem terjedt el - a ford.].
A stíluslapokkal történő tervezésnek számos előnye van. Az egész weblaptervezés költsége csökkenhet, emellett növelhetjük a működés területét (a weblap olvashatóságát számos böngészőn). A weblapot táblázatokkal és JavaScriptekkel számos böngésző-változatra tervezve az eredeti tervezés költsége csupán 30 %-kal növekedhet.
Ne alkalmazzuk a FONT elemet a FACE attribútummal. Ezt a megoldást egy nemzetközi álláspont hátrányosnak minősítette. Ha el akarja sajátítani, hogyan lehet kiküszöbölni a font elem használatát és stíluslapokat alkalmazni, ajánljuk Todd Fahrner
Beyond the FONT tag: Practical HTML text styling (=Túl a FONT tag-en: Gyakorlati HTML stílus-használat) című oktatóanyagának elolvasását.
Mind a W3C HTML kiértékelő szolgáltatással, mind a W3C CSS kiértékelő szolgáltatással ellenőrizheti stíluslapja érvényességét. A dokumentum által meghívott külső stíluslapok érvényességét is ellenőrizhetjük. Ha egyéni igényeit szeretné megjeleníteni saját weblapján, a CSS kiértékelő forráskódja szabadon elérhető.
Önmagában egy weblap elkészítése még nem elég. Az esetek többségében nem ismerjük az oldal látogatóit. Különböző eszközeik vannak, eltérő böngészőket alkalmaznak és/vagy különleges elérhetőségi problémákkal küzdenek. Számos üzleti előny származik az elérhetőséget biztosító weblaptervezésből. Sajnos egyre kevesebb az elérhetőség szempontjából kiértékelt dokumentum. Néhány eszköz, mint amilyen a Bobby is, segíthet ebben, de ez nem jelent végső megoldást az elérhetőségi problémákra. Szükség van a tartalom emberi ellenőrzésére is. A Web Elérhetőségi Kezdeményezés karbantart egy forráslistát, mely segít az elérhetőséget szem előtt tartó weblapok tervezésében.
Az emberek gyakran azért határolódnak el honlapjaik érvényessé tételétől, mert nagyon sok az érvénytelen oldaluk vagy nem tudják, hol álljanak neki. Pedig meglehetősen egyszerű, csak intelligensnek kell lenni ([az eredeti kifejezés rövidítése: SMART, ami 5 szó kezdőbetűiből áll, így nem fordítható - a ford.]: Kicsi (Small), Aprólékos (Meticulous), Elérhető (Accessible), Szabályos (Regular), Sablonos (Template). Kis lépésekkel weblapjaink érvényessé tehetők, nem kell túl sokat szenvedni az érvényessé tétellel és nem kell, hogy a kedvünket szegje. Fokozatosan kell elmélyedni a problémában, mert akkor biztosan találni fog a munkáját könnyítő megoldásokat (mint például egy sablon-motort).
Azon eszközök listája, melyek segítségével jobb lehet weblapunk:
A Tidy nevű programot eredetileg Dave Raggett fejlesztette. A program segít weblapunk érvényessé tételében. Bizonyos esetekben a Tidy nem tud minden hibát javítani. A Tidy nem egy szerkesztőeszköz - pusztán dolgunk megkönnyítésére használható.
Néha nagyon nehéz meghatározni, weblapunk mely oldalai érvénytelenek. Egy minden oldalra kiható script például az érvénytelen lapok hosszú listáját eredményezheti.
Akkor hát mi a megoldás?
A W3C-nél dolgozó Gerald Oskoboiny kifejlesztett egy QA progresszív eszközt weblapok számára, ami nem terheli túl az oldal webmesterét sem. Az eszköz egy jelentést küld a leggyakrabban elért érvénytelen oldalak toplistájának első tíz dokumentumáról, olyan megjegyzéssel kiegészítve, mely a javítást elősegíti. A webmester hetente kap egy új jelentést a következő 10 érvénytelen dokumentumról. Ez az eszköz a nagyközönség számára is elérhető. A program saját igényeink szerint felhasználható.
Olivier Théreaux (W3C) kifejlesztette az eszköz sokkal hordozhatóbb és beépülő modulokkal rugalmasabban kezelhető verzióját, a LogValidator-t.
Az eszköz a webszerver utolsó naplófájljait kiértékelő modulokkal feldolgozza. Ezen kiértékelő modulok ellenőrzik a legnépszerűbb dokumentumok érvényességét egy meghatározott technológia alapján. Az alapértelmezett modul egy HTML kiértékelő, de más típusú modulok is elérhetők.
Ezen módszerrel weblapjaink betűről betűre hibamentessé tehetők. Kiderül, hogy vannak-e metaadataink, a hivatkozások érvényesek-e stb. Az API dokumentáció segítségével új modulokat is létrehozhatunk igényeink szerint.
Köszönet azoknak, akik átnézték ezt a cikket: Ian Jacobs-nak, Susan Lesch-nek, Olivier Théreaux-nak, Stephanie Troeth-nek, Jeffrey Zeldman-nak, valamint a nyilvánosan archívált levelezőlista munkatársainak.
A cikk nem készülhetett volna el Kim Nylander szakmai író nélkül, aki átnézte a cikket és segített annak megírásában.